Mindenki számára köztudott, hogy mi az a bemelegítés, mi a célja, mi a hatása és miért kell minden edzés és mindenfajta mozgás előtt rászánni néhány percet. Az általános gimnasztikai bemelegítéstől kezdve a sportágspecifikus bemelegítésen át számos fajtája ismert, részben edző- és edzésfüggő az, ki, mikor, melyiket preferálja. Felkészíti a szervezetet a nagyobb terhelésre, készenléti állapotot teremt a keringési és légzőrendszer, a izmok és ízületek, valamint az idegrendszer számára. A testünk átmozgatásán túl van még egy, igen fontos tényező, ami bizonyos esetekben talán a legfontosabb; a pszichés ráhangolódás.
A megfelelő mentális állapot nem csak növeli az edzés hatékonyságát, adott esetben a sérülésektől is megóv. Sokszor előfordul, hogy valaki fizikailag bírná, az izmai képesek lennének a feladat kivitelezésére, azonban az illető „fejben nincs ott.”

Van olyan, hogy egy hosszú munkanap után az ember az öltözőben még utoljára ellenőrzi a mobilján a céges levelezést vagy gondolatban még könnyes szemmel integető kislánya van a szeme előtt, akit nem rég vitt be az oviba. Siet, kapkod, időre kész kell lennie, az edzője már várja, nem csúszhat meg, a következő órában már jön a következő sportolni vágyó, a másik csapat vagy éppen zár a terem. Ilyenkor bemelegítés helyett sokszor hallani az alábbi mondatokat: „gyalog jöttem fel a lépcsőn” vagy „futottam, hogy el ne késsek”. Természetesen erre minden edző azt mondja, hogy minimum legyen meg a szokásos, kötelező ötperces bemelegítés.

Ilyenkor gondolatban eltávolodunk kislányunktól, munkahelyünktől, a hétköznapok problémáitól. Ezalatt az öt perc alatt ráhangolódunk arra, hogy miért is vagyunk ott a teremben vagy a pályán. Mi a célunk, mit szeretnénk elérni, ehhez mit kell megtennünk ma és hosszútávon egyaránt. Bemelegítjük izmainkkal együtt a lelkünket is, felkészülünk a mozgásra. Javul a koncentrációnk, fokozódik az edzéskedvünk és gondolatban kapunk egy képet arról, mit is fogunk aznap csinálni.
A bemelegítéssel tehát nem csupán testünket vesszük rá arra, hogy nyugalmi állapotból fokozott munkavégzésre kapcsoljon, hanem pszichésen is felkészülünk erre. Ezzel számos koncentrációhiányból adódó sérüléstől, kisebb-nagyobb hibától óvhatjuk meg magunkat és testünket, ami elengedhetetlen feltétele a sikeres edzésnek, vagyis az edzés végi sikerélménynek. A sikerélmény önbizalmat, motiváltságot, célorientáltságot eredményez, ami mindennapjainkra is kedvező hatással lesz.
Van olyan, hogy nincs kedvünk edzeni... amikor már a bemelegítésen szenvedünk, mert bárhol lennénk éppen, csak ott nem. Ezért is jó a bemelegítés, mert van idő átkapcsolni magunkat. Hiszen „kevés dolgot tudunk pillanatok alatt megváltoztatni, de egyet bármikor: a hozzáállásunkat!”

Írta: Kövesdi Andrea